A szőlő a legnagyobb felületen termesztett gyógynövény

Néhány hete futótűzként terjedt a világhálón és az országos médiumokban is egy áttörő felfedezés, amely a szőlőgyökérben rejlő vegyület antidepresszáns hatása mellett daganatos májbetegségek kezelésében és az UV-sugárzás okozta bőrkárosodások megelőzésében betöltött szerepéről szól.
Ennek kapcsán beszélgettünk a kutatócsoport, egyben a Kertészeti Tanszék vezetőjével, dr. Kocsis László professzorral, egyetemünk rektorhelyettesével.

Hogyan kezdődött, miből nőtte ki magát a kutatássorozat?

A szőlővel mondhatni évszázadok óta foglalkozunk Keszthelyen, tehát tulajdonképpen a Georgikon Kar megalapítása óta. Az 1970-es években indult a szőlőalanyokkal kapcsolatos kutatási téma. A szőlőalanyok földben rejlő részeit nevezzük szőlőtőnek, amivel pedig a 19. század végén felbukkanó szőlőgyökértetűk miatt vált szükségszerűvé foglalkozni. Az én területem pedig épp ezen szőlőalanyok vizsgálata volt. Túl vagyunk már azon, hogy mekkora a szőlőtő várható növekedése vagy a termés cukor- és savtartalmának meghatározása. Ezek után előrelépést jelentett az egészségügyi szempontból is fontos anyagok kutatása a növényben. Az egyik legismertebb a stilbén vegyületekhez tartozó resveratrol, ami szív-érrendszeri és daganatos betegségek megelőzésére szolgál. Ennek vizsgálata során jutottunk el odáig, hogy a szőlő gyökerében is található ilyen anyag, nemcsak a föld feletti részeiben.

Sejtették, hogy a gyökérben található ilyen anyag, vagy a szerencse is közrejátszott, hogy rábukkantak?

Három évvel ezelőtt, amikor ez a PhD munka elindult, elhatároztuk, hogy készítünk egy stilbéntérképet a szőlőről, hiszen annyi mindent lehetett tudni erről az anyagról, csak épp azt nem, hogy a növény mely szerveiben milyen mennyiségben van jelen, esetleg hol halmozódik fel. Tudtuk, hogy a szőlővesszőben sok van belőle, ezért úgy gondoltuk, a gyökérben is rátalálhatunk, mert ott is vannak hasonló szöveti részek. Végül be is igazolódott a várakozásunk.

Elképzelhető, hogy más növényekben is megtalálhatók ezek a jótékony hatású anyagok?

Nagyon sok növényben megtalálhatók. A gyökereikben szintén jelen vannak, de a szőlő olyan forrás, amit nem kell külön termeszteni, hiszen a Földön 7,5 millió hektáron van jelen. Ezért is szoktam mondani a hallgatóknak, hogy a szőlő a legnagyobb felületen termesztett gyógynövény a Földön.
Nagyjából hány ember vett részt ebben a kutatássorozatban, és kiknek köszönhetők az eddigi eredmények?
Munkánk első fázisa a növényi anyagok begyűjtése és mintává való előkészítése. Ebben legnagyobb szerepe dr. Németh Gyöngyi PhD hallgatónak volt. Az ő munkáját irányítottam is, de tevőlegesen részt vettem a gyökerek ásásában és azok begyűjtésében is. Mindebben a Kertészeti Tanszék technikusai is segítettek. A minták előkészítése szinte teljesen Gyöngyire maradt. Az analitikai munkákban pedig a takarmányanalitikai laboratórium munkatársai segédkeztek. Összességében elmondható, hogy volt egy kis csapat Gyöngyi mögött, de nem olyan nagy létszámú, mint amit feltételezne az ember például egy külföldi kutatóintézet esetében.

Hol tart most a kutatás? Előreláthatólag milyen területeket érinthetnek majd az ebből elkészíthető termékek?

Mi addig jutottunk el, hogy találtunk egy olyan nyersanyagforrást, tehát a szőlőalanyok gyökerét, amit külön nem kell megtermelni és viszonylag sok áll belőle rendelkezésre. Benne pedig a korábban említett jótékony hatású molekula is bőségesen előfordul. Emellett persze rengeteg más anyag is kivonható belőle, ami humán szempontból fontos lehet. Mások már nagy lendülettel gyógyszer előállításán dolgoznak. Ezekbe a folyamatokba mi nem látunk bele, de 10-15 év múlva valószínűleg már megjelennek olyan gyógyszerek, amikben ez az anyag megtalálható lesz. Nekünk addigra kellene olyan stádiumba eljutni, hogy el tudjuk látni alapanyaggal ezeket a cégeket. Ez nem csak a gyógyszeriparra, de a kozmetikai iparra is vonatkozik. Mi nem feltétlenül olyan termékekben gondolkodunk, melyeket szabadalommal lehet védeni, sokkal inkább egyszerű gyökérextraktumban, amelyet mindkét iparág fel tud használni.

Országszerte ismertté vált a munkásságuk. Nemzetközi visszhangja is lehet, van a kutatásaiknak?

Elég visszafogottak vagyunk ezen a területen. Néhányan felhívták a figyelmünket, hogy ha nemzetközileg publikáljuk ezeket az eredményeket, amelyek teljes körű kutatása jelenleg is zajlik, akkor semmilyen pontját nem fogjuk tudni szabadalommal levédetni.

Milyen terveik vannak a jövőben?

A továbbiakban is a kutatás érdekel bennünket. Újabb PhD programot próbálunk kiírni erre a területre. Nagyon sok ötletünk van. Meg akarjuk nézni, milyen szerepe van ennek az anyagnak a szőlőgyökértetű táplálékválasztásánál, hiszen pont ezeken a szőlőalanyokon nem tud daganatos megbetegedést okozni ez a kártevő. De nagyon sok irányba lehet innen elindulni. Egy jó csomópontot találtunk, de hogy melyik irány lesz meghatározó, az függ az emberi erőforrásainktól, a kapacitásunktól és a vállalati igényektől is. Ezenkívül fontos, hogy újabb, egyetemen belüli együttműködés is létrejöhet. A Mérnöki Karon olyan berendezések állnak rendelkezésre, melyek a mi eljárásainkat sokkal jobb pozícióba helyezhetik, így ez a jövőben további kihívásokat rejt.